A kis vonat utolsó köre

Volt egyszer egy kis piros mozdony, a neve Csuhi. Egész nap szaladt a síneken a dombok között, vitte a gyerekeket, a csomagokat, a kosár almát és a nagy zsák lisztet. Este pedig, amikor a nap már lefelé ballagott az égen, Csuhi elindult az utolsó körére.

Csuhi-csuhi, lassan megy, jó éjszakát mindenkinek!

Az első megállónál a réten állt meg. Ott legelt a tarka tehén. „Jó éjszakát, tehénke” füttyentett Csuhi. „Jó éjszakát, kis vonat” bőgte halkan a tehén, és lefeküdt a puha fűbe.

Csuhi-csuhi, lassan megy, jó éjszakát mindenkinek!

A második megállónál az erdő szélén állt meg. Ott ült egy ágon a mókus, és a diót számolta. „Jó éjszakát, mókuska” füttyentett Csuhi. „Jó éjszakát, kis vonat” cincogta a mókus, és bebújt az odújába, a farkát takarónak használva.

Csuhi-csuhi, lassan megy, jó éjszakát mindenkinek!

A harmadik megállónál a tó partján állt meg. Ott úszkáltak a kiskacsák a mamájuk után. „Jó éjszakát, kiskacsák” füttyentett Csuhi. „Háp, háp, jó éjszakát” felelték a kiskacsák, és behúzták a fejüket a szárnyuk alá.

Csuhi-csuhi, lassan megy, jó éjszakát mindenkinek!

Ekkorra már a nap is egészen lent járt, az ég alja narancssárga lett, aztán rózsaszín, aztán halványlila. „Jó éjszakát, nap” füttyentett Csuhi. A nap még egyszer rámosolygott, aztán lebukott a domb mögé. „Holnap reggel újra jövök” mondta, és eltűnt.

Csuhi most már nagyon lassan ment. A kerekei halkan zakatoltak: tika-taka, tika-taka. A lámpái pislákoltak, mint két álmos szem. Feljöttek az első csillagok, és a Hold is kinézett a felhő mögül.

Csuhi-csuhi, lassan megy, jó éjszakát mindenkinek!

Végül Csuhi befutott a kis állomásra, ahol a saját meleg kocsiszínje várta. Az öreg állomásfőnök betakarta egy nagy ponyvával, és megsimogatta a kéményét. „Ügyes voltál ma, Csuhi” mondta. „Most pihenj.”

Csuhi még egyszer, utoljára halkan füttyentett: „Jó éjszakát, tehénke. Jó éjszakát, mókuska. Jó éjszakát, kiskacsák. Jó éjszakát, nap. És jó éjszakát neked is, aki most hallgatod.” Aztán lecsukta a lámpáit, és elaludt.

Tika-taka, tika-taka. Csend van már. Alszik a rét, alszik az erdő, alszik a tó. Te is csukd be szépen a szemed.

Jó éjszakát!